Néhány utazási szolgáltatás üzemeltetője hatalommal való visszaéléssel vádolja az amerikai konszernt, mondván az online keresőjében előnyben részesíti a saját adatait és közvetlenül a légitársaságok oldalaira mutató linkeket jelenít meg.

A Google-t bíráló cégek szerint az online keresőben az utazási szolgáltatásoknak és nem a konkrét utazási ajánlatoknak kellene szerepelniük az ilyen jellegű keresések esetén. A konkrét találatok ugyanis befolyásolják a felhasználókat és ezzel bizonyos piaci szereplők indokolatlanul is előnybe kerülnek a vetélytársaikkal szemben.

Itt egy rövid film arról, hogy képez szűrőburkokat nekünk a google az általunk keresett szavak, témák, kifejezések köré az általunk korábban megjelenített weboldalakhoz igazodva. De hova vezethet mindez? Nem lesz túl egysíkú az internetezésünk így?

Nézd meg a filmet

...a Facebook figyelte, hogy milyen linkekre kattintok, és észrevette, hogy
valóban, többet kattintottam a liberális barátaim linkjére, mint a
konzervatív barátaiméra. És anélkül, hogy engem megkérdezett volna, kihagyta
az utóbbiakat a látóteremből.

Hiába a vonzó küllemű, jól szerkesztett, tartalmas weboldal, nem sokat ér, ha a keresők, és így a felhasználók nem találják meg. Szerencsére kiforrott módszerek segítenek abban, hogy ne maradjon oldalunk láthatatlan az interneten.

Bár a vélemények megoszlanak a SEO-ról, a legtöbben azért használják. Aki nem optimalizál ugyanis, annak kisebb az esélye arra, hogy megtalálják a Google-lal. Ha pedig a keresőóriás nem adja ki a találatok között egy adott cég honlapját, akkor az a vállalkozás az interneten kereső potenciális ügyfelek jelentős hányadát elveszítheti.

Egy május 6-i hír szerint a Facebook és a Google célkeresztjébe került a Skype.

Akkor azt közölte az sg.hu, hogy a közösségi portál és a webes vállalat egyaránt szemet vetett a népszerű VoIP-szolgáltatóra. A háttérben már megkezdődtek az egyeztetések, amelyeken a Facebook részéről Mark Zuckerberg is részt vesz.

A Reuters két bennfentesre hivatkozva arról írt, hogy egymástól függetlenül mind a Facebook, mind pedig a Google szeretné megvásárolni a Skype-ot.

A Google a webes keresőjét egy továbbfejlesztett biztonsági szolgáltatással bővítette ki, amelynek feladata, hogy még azelőtt értesítse a felhasználókat a meghekkelt weboldalakról, mielőtt meglátogatnák azokat.

A Google keresőjében megjelenő találatok még a védelmi rendszerek ellenére is sokszor ártalmas weblapokra vezetnek. A problémát fokozza, hogy a vírusterjesztők, adathalászok, stb. az elmúlt években folyamatosan csiszolgatták a keresőoptimalizáló technikáikat, így a kártékony webhelyek nemcsak megjelennek a Google keresőjében, hanem sokszor még előkelő helyen is szerepelnek.

A becsületes nevén HyperText Transfer Protocol, azaz a HTTP az 1990-es évek óta szolgálja az emberiséget, alapvető fontosságú feladatot „vállalva” az Internet jelenleg ismert formájának létrejöttében. A többek között sir Tim Berners-Lee keze munkáját dicsérő protokoll folyamatos használatára emlékeztetnek a böngészők címsorai is: (majdnem) minden webes URL a jól ismert http:// taggel kezdődik.

Azaz csak kezdődött.

Mennyire számít, hogy milyen jó a találati lista? Mennyire számít, hogy eddig mit használtak vagy az, hogy külföldi vagy magyar fejlesztésű-e a kereső? Ezeknek a kérdéseknek járt utána a webkereső teszt, 269 résztvevő megkérdezésével.

Webkereső teszt

Íme a 269 résztvevővel lezajlott webkereső vakteszt eredmények és helyezések keresőnként és kifejezésenként összesítve. + egy kis összefoglaló.

kifejezés						átlag
Sertéspörkölt recept	2,48	1,84	2,44	1,86	1,95	2,11
	1.

A keresőcég az internetes szolgáltatások számos területén jelen van, ám a közösségi hálózatokkal eddig nem tudott mit kezdeni. Most próbálkozást tesz erre a Gmailbe épített hírfolyam-szolgáltatással.

Óriási forradalmat ígért a Google, és nem is túlzott nagyon, mert a Chrome OS tényleg máshogyan közelíti meg az operációs rendszer fogalmát, mint a Windows, a Mac OS vagy a legtöbb Linux. Azt viszont senki sem állította, hogy a forradalmaknak nincsenek áldozataik, akik jelen esetben a kényelemhez szokott felhasználók lehetnek.

Ha a Chrome OS valamilyen erszényes állatnak született volna, hiányozna a füle, a farka, a szeme, az összes végtagja, de még az erszénye is.

 Ki hinné, hogy a Google tele van gondosan elrejtett, úgynevezett easter egg-ekkel? Pedig így van – a világ leghíresebb és legnagyobb keresője szerencsére nem veszi túl komolyan magát…

Itt van például az egyik kedvenc: a bizonyíték, hogy a Google fejlesztői annyira kockafejek (naná!), hogy még a leet nyelvet is beleépítették a keresőbe. A Leet (vagy „l33t”) az igazi számítógépes kockafejek nyelve, ha esetleg nem ismerné valaki, akkor itt írtunk róla részletesen.

Miután a Microsoft bejelentette, hogy a következő években több milliárd dollárt pumpál a Bing kereső fejlesztésébe, a Google válasza sem váratott sokat magára: jövő nyáron érkezik a Google Chrome OS.

 

 

Miután az Ars Technica és a The New York Times is megszellőztette az alig kilenc hónapos Chrome böngészőre épülő OS hírét, tegnap a Google hivatalos blogján is bejelentették az új operációs rendszert. Egyelőre annyit tudunk, hogy az ugyancsak Chrome néven futó projektből a tervek szerint 2010 második felére lesz végleges termék, addig a Google a nyílt forráskódú közösség programozóinak segítségére támaszkodva fejlesztené a Linux kernelen futó rendszert.

Tény, hogy van keresnivalója a Linuxnak a kompakt, elsősorban internetezésre használt számítógépek között: a Windows-t a netbook szegmensben tudta a leginkább megszorongatni a pingvines OS. Ennek elsősorban az az oka, hogy az ultramobil PC-knél döntő fontosságú tényező az ár - miközben a nyíltforrású szoftver ingyen van, a Windows XP-ért fizetni kell. Nem sokáig ülhet azonban a babérjain a Linux, hiszen a Google is „bejelentkezett” a piacon.

Amikor először elkezdtek szivárogni az információk az Android operációs rendszerről, akkor még csak mobiltelefonos alkalmazásáról volt szó.

Közösségi keresõvé válik a Google is

írta: Dojcsák Dániel

[HWSW] A Google történelmi tettre szánta el magát: a siker gyökerének számító keresési szolgáltatását, pontosabban annak találatait a híres algoritmusok mellett a felhasználók kezébe adja. A SearchWiki keretein belül a bejelentkezett felhasználók maguk állíthatják majd át egy keresési találat helyezését a listában, megjelölhetik a fals válaszokat, sõt, kommentálhatják is az egyes eredményeket.

A Microsoft, az IBM, a Google és a Yahoo közösen álltak az OpenID kezdeményezés mögé.