Közel 10 éve használom a linuxot, az operációs rendszer kisgyerekkora óta. Mondhatom, rengeteget fejlődött azóta. Teljesen elérte, sőt meghaladta a zárt vállalati környezetben szakaszosan fejlesztett Windows op. rendszer testvérét.

A Linux nagy előnye, hogy lelkes, ügyes és tehetséges felhasználók közösségének hálózata fejleszti, tökéletesíti, csiszolja nap, mint nap a világ minden részén. Mivel a világ is a vállalati zárt szemléletből a nyílt közösségi szemléletmód és gyakorlat felé halad, így a nyílt rendszereké a jövő.

A Linux egy nyílt forráskódú (Open Source) operációs rendszer, amely GPL licensz alatt került terjesztésre. Ennek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem csak a programot, hanem annak forrását is közzé kell tenni, ami lehetővé teszi mások számára, hogy munkánkat folytassák, jobbá tegyék. Így nem kell minden egyes programnál feltalálni a spanyolviaszt, hanem egy már létező ötleteket, megoldásokat továbbfejleszthetjük akár mi magunk is. Mindemellett fel kell tüntetni az eredeti szerző nevét és elérhetőségét.

Az egyik legfontosabb web 2.0-ás fejlesztés a mashup, azaz a különböző forrásokból származó információkat összefésülő a rendszer. De mi történik, ha például valakinek a neve tévedésből felkerül a szexuális bűnözők listájára, amit forrásként használnak a programok, és névvel, címmel, fotóval együtt megjeleníthető egy térképen az adat? Kieron O'Hara és Nigel Shadbolt „Kém a kávéfőzőben” című könyve többek között a neten felelőtlenül elszórt információkra is felhívja a figyelmet.

Kimaradások a helyzetmeghatározó-rendszerben - különösen a következő évtől.

Az amerikai Government Accountability Office (GAO) jelentése szerint egyre nő a kockázata a globális helyzetmeghatározó-rendszer (GPS) meghibásodásának. Ennek oka, hogy a műholdak hálózatából álló GPS-re nem szánnak elegendő anyagi erőforrást.

Tudni kell, hogy a GPS hálózatot az Egyesült Államok hadserege üzemelteti; a kereskedelmi cégek pedig vele állnak üzleti kapcsolatban, így használhatják legálisan a rendszert.

Egy tévedést szeretnénk eloszlatni: a GPL licenszt, valamint a nyílt forrásódot sokan egyenlõvé teszik az ingyenességgel, holott ez nem így van. A licensz nem teszi kötelezõvé, hogy az ily módon terjesztett szoftvert csak ingyen vagy anyagáron lehessen közreadni. Létezik jónéhány GPL-es kereskedelmi szoftver, illetve disztribúció is. (A lehetõség itt is meg van: ha elég tapasztaltak vagyunk, akkor a nyilvános forráskódból magunk is lefordíthatjuk a programokat, azonban a kész telepítõért és programokért fizetni kell.).

Linux disztribúciónak nevezünk minden olyan Linux rendszert, amelyben Linux rendszer mag mûködik. Maguk a disztribúciók elkülönülnek egymástól, fejlesztésük egymástól függetlenül zajlik. Olyan ez, mint ha minden autóban ugyanaz a motor lenne, de azokat attó még ugyanúgy külön gyárakban szerelnék be a kocsikba: a kocsik lényegesen mások lennének, bár funkcionalitásuk alapja ugyanaz a motor.
Nagy vonalakban úgy mûködik a dolog, hogy a kernel-fejlesztõk folyamatosan fejlesztik a rendszermagot, kiadják, majd a disztribúciók ráépítenek.

A Linux egy nyílt forráskódú (Open Source) operációs rendszer, amely GPL licensz alatt került terjesztésre. Ennek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem csak a programot, hanem annak forrását is közzé kell tenni, ami lehetõvé teszi mások számára, hogy munkánkat folytassák, jobbá tegyék. Így nem kell minden egyes programnál feltalálni a spanyolviaszt, hanem egy már létezõ ötleteket, megoldásokat továbbfejleszthetjük akár mi magunk is. Mindemellett fel kell tüntetni az eredeti szerzõ nevét és elérhetõségét.

Biztos vagyunk itt páran akik már hallottunk Linuxnak nevezett valamirõl, mások láttak is ilyet mûködés közben. Megint csak mások már talán próbálkoztak is vele, de valami miatt elment a kedvük (általában az ismeretlensége és sikertelenség miatt). Nos cikksorozatunkban megpróbáljuk összeszedni az általános tudnivalókat és az alapoktól felépíteni.

Terveink szerint végigvesszük azokat dolgokat, ami a rendszer ismeretéhez szükségesek, majd telepítünk is felhasználóbarát Linuxot, és végigmegyünk azokon a buktatókon, amivel a legtöbb kezdõ szembesül.