A közép- és kelet-európai, illetve a magyar felnőtt lakosság közel fele havi rendszerességgel internetezik – derül ki a GfK Csoport által tizenhét közép- és kelet-európai országban, 2009 májusában készült felmérésből.

Szlovéniában, Ausztriában és a balti államokban az internetezők aránya jóval meghaladja az 55 százalékot. Hazánkban az elmúlt évben a térség átlagához képest gyorsabb ütemben, 11 százalékponttal nőtt az internethasználók aránya. Az internet-ellátottság tekintetében is előkelő helyet foglalunk el a térségben, hiszen a magyar háztartások körülbelül 48 százaléka rendelkezik valamilyen saját internetkapcsolattal.

A közép- és kelet-európai térség felnőtt lakosságának közel fele legalább havi rendszerességgel “száguldozik” az internetes szupersztrádán – ezt tükrözik a GfK Csoport közel 17 000 közép- és kelet-európai válaszadó személyes megkérdezésével 2009 tavaszán készített felmérésének eredményei.

Ez számottevő fejlődés 2008 tavaszához képest, amikor ugyanezen térség lakosságának kevesebb, mint 40 százaléka csatlakozott a világhálóhoz. Ezek alapján az internet térhódítása 2008 és 2009 tavasza között Ausztriában és a volt szocialista tömbben (a volt Szovjetunió távoli, ázsiai utódállamai nem vettek részt a felmérésben) jelentősnek mondható, ezzel ez a térség nagy lépést tett az Európai Unió és a fejlett nyugati államok internetes penetrációja felé.

Balti éllovasok, visegrádi követők

A térség online szempontból legfejlettebb országa Észtország 70 százalékos internethasználati aránnyal. Őket szorosan követik a szlovénok 68 százalékkal, majd a másik két balti állam és Ausztria következik 55-60 százalékos penetrációval. Egy évvel korábban, 2008 tavaszán ugyanezek az országok még versenyeztek a képzeletbeli internetes dobogóért. Az öt listavezető országot a négy visegrádi tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia követi szinte megegyező internethasználati aránnyal. Ezekben az országokban a lakosság 51-52 százaléka lép fel a világhálóra havonta legalább egyszer.

Lépéshátrányban a balkáni országok, Oroszország és Ukrajna

Macedóniában és Horvátországban az internetező felnőtt lakosság aránya meghaladja a 45 százalékot. Ezzel szemben a balkáni államok jelentősen le vannak maradva a térség vezető országaitól, hiszen ezekben az államokban az internethasználók aránya 31-35 százalék közötti, vagyis a félsziget felnőtt lakosságának mindössze egyharmada használja rendszeresen a webet (Görögországon és Törökországon kívül, akik nem vettek részt a felmérésben). A két “sereghajtó” a felmérés mindkét évében Oroszország és Ukrajna volt, 2009 tavaszán az ukránok alig egyötöde használta a világhálót.

Azokban az országokban, ahol az internet népszerűbb – tehát a balti lakosság, a szlovénok és az osztrákok körében -, a lakosság nagyobb arányban rendelkezik saját otthoni hozzáféréssel. Ez leginkább az észtekre és a szlovénekre jellemző, háztartásaik háromnegyede rendelkezik online kapcsolattal. E két országot Lettország és Ausztria követi 60 százalékos otthoni internet-ellátottsággal.

Magyarország 2008-ban még motorja volt a fejlődésnek

“2008 tavaszához képest 2009 májusára az internet elterjedése hazánkban a térség átlagához képest gyorsabb, jelentősebb volt, hiszen egy év alatt 11 százalékponttal nőtt a magyar internetezők aránya, miközben a fejlődés regionális átlaga 9 százalékpontot tett ki” – mondta el Szilágyi Ákos, a GfK Hungária Key Account Menedzsere.

Hazánk az internet-ellátottság tekintetében a térség előkelőbb részéhez tartozik, hiszen a magyar háztartások körülbelül 48 százaléka, 1,9 millió magyar háztartás rendelkezik valamilyen saját internetkapcsolattal.

Bár 2009 tavaszára az előző évi felmérés eredményeihez képest Magyarországon jelentősen megnőtt a saját internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya (36-ról 48 százalékra), a közeljövőben jelentősen megtorpanhat az otthoni internet további térnyerése. Egyfelől a gazdasági válság hatásainak (növekvő hitelterhek, növekvő munkanélküliség stb.) következtében a magyar háztartások számára az otthoni internetkapcsolat közel sem számít nélkülözhetetlen szolgáltatásnak. Másfelől az internet további terjedésének határt szab az úgynevezett “digitális plafon”, vagyis a számítógéppel rendelkező és a számítógép használatához értő lakosság aránya. Tapasztalatok szerint hazánkban a “digitális plafon” és az otthoni internet penetráció közötti rés már meglehetősen szűk, így megtorpanhat az internet további térnyerése.

Várható tendenciák 2009-ben Magyarországon

Három fő tendencia figyelhető meg 2009 második félévére vonatkozóan. 2009 eleje óta látványosan terjed a hagyományos, vezetékes internet fő kihívója, a mobil technológia. A lakosság körében kezdetben népszerű ADSL-technológiát egyre inkább kiszorítja, lassan megelőzi a kábelinternet. A távközlési piacon egyre nagyobb szerephez jutnak a kapcsolt szolgáltatások, vagyis a több távközlési szolgáltatást (így pl. vezetékes telefont, mobiltelefont, televízió szolgáltatást és internet szolgáltatást) is magukban foglaló, úgynevezett triple vagy 4 play csomagok.

Forrás: penzcentrum.hu