Kínában egyre nagyobb környezeti probléma az elektronikus alkatrész hulladék

Évente több száz tonna elektronikus berendezés hulladék érkezik Kínába feldolgozásra Európából, Észak-Amerikából, Japánból és Dél-Koreából.

Kanton tartományban Shantoutól mintegy 60 kilométerre fekvő Guiyu városában az elektronikus berendezéseket alkatrészeire bontják és az így visszanyert anyagokat továbbfeldolgozásra helyi vállalatokhoz szállítják tovább. A berendezések bontása meglehetősen kezdetleges eszközökkel történik. Kalapáccsal szétverik őket, a vezetékekről leégetik a szigetelést, savas maratással különítik el a nemesfémeket - minden környezetszennyezést és egészségkárosodást okoz az ott dolgozóknak.

Videó

Az üzemek körül a talaj szürke színt vesz fel és mindent az elégetett berendezések üszkös maradványai borítanak. A fekete talajvíz miatt virágzó üzletággá lett az ivóvízellátás lajtoskocsikkal.

A hulladékhasznosítási üzlet a nyolcvanas években indult be a régióban. Guiyu környéke a gyakori áradások miatt nem alkalmas mezőgazdasági művelésre, ezért hamar gyökeret vert az új üzletág, ami a kilencvenes évekre már a régió vezető iparágává nőtte ki magát. Korábban többnyire Tajvan űzte "piszkos üzletet", onnan azonban az egyre szigorodó előírások miatt lassan kiszorult és áttette székhelyét a szárazföldre. A vállalkozók a falvakból a magasabb kereset reményében a városokba áramló képzetlen munkásokat alkalmazzák. Mivel az üzlet semmiféle speciális technológiát nem igényel, sőt tőkeigénye sincsen a lakosságnak már mintegy 80 százaléka, azaz százezer fő foglalkozik vele. A vándormunkások számát szintén százezerre becsülik.

Az elektronikai hulladékok feldolgozásából származó környezeti problémák láttán a kínai kormány 2002 augusztusában betiltotta a számítógép és printer részegységek importját. Az import azonban illegális csatornákon, főként Hongkong közvetítésével változatlanul folyik tovább. A helyi önkormányzatok is igyekeznek fellépni az ipar ellen, az azonban nehezen megközelíthető helyekre húzódott vissza és áttért az éjszakai műszakra.

Az alapanyag ellátás azonban már egyre kevésbé szorul importra. Az 1978-ban kezdődött kínai gazdasági és piaci reformok óta rohamosan gyarapodik a lakosság ellátottsága elektromos háztartási berendezésekkel. Ezeknek az első generációja már megérett a selejtezésre. Számítások szerint az idén legalább ötmillió személyi számítógépet, hatmillió darab mosógépet és négymillió darab hűtőgépet kell kivonni a forgalomból és elhelyezni valahol. Guiyuban egyre növekszik a Pekingből és más nagyvárosokból érkező szállítmányok tömege. Guiyu vidéke már olyannyira átalakult az évtizedes hulladékfeldolgozás miatt, hogy már már lehetetlennek tűnik normalizálni a helyzetet.

A China Daily szerint ezek a műhelyek igen kezdetleges technológiát használnak, és emiatt nagy mennyiségű veszélyes hulladékot szórnak szét környezetükben. Így például a Kvangtung tartományban fekvő Kuijü (Guiyu) városban már nincsen ivóvíz és a gyermekek több mint 80 százaléka szenved ólommérgezésben.

Százezrek élnek a nyugati szemétből

A pekingi környezetvédelmi hivatal felvette a kapcsolatot az ügyben az Európai Unióval. Kína szigorítani akarja a szemétimport és szemétfeldolgozás ellenőrzését.

Guiyu város utcáin, a környéken és a városon kívüli folyóparton is halmokban áll az elektronikai hulladék, amelyet a munkások kézzel bontanak szét. Egy közeli falu teljes lakossága kábelégetéssel foglalkozik: az így nyert fémet eladják. A környék vizeiben az egészségügyi határérték tíz-százszorosát is meghaladja a nehézfémek aránya, de a tevékenység mintegy 100 ezer ember megélhetését biztosítja.

A kínai Kuijü a világ egyik legnagyobb elektronikai hulladékfeldolgozó központja, ahová évente közel egymillió tonnányi kiselejtezett televízió, számítógép, mobiltelefon és egyéb, néhány éve még a legújabb csúcstechnológiának számító elektromos berendezés érkezik.

A higiénikus és biztonságos újrahasznosítás kifejlesztése túl drága lenne, de az elavult hulladékfeldolgozó technikák alkalmazása a falvakban katasztrofális eredményekel is járhat: a helyi lakosok körében a bőrbetegségek, a krónikus fejfájás, a gyomor és bélrendszeri megbetegedések és fekélyek igen gyakoriak.

Egy 2007-es kínai tanulmány kimutatta, hogy a kezdetleges hulladékfeldolgozás Kuijüben összefüggésbe hozható a helyi gyermekek vérének magas ólomtartalmával is, ami akár csökkent szellemi képességeket is eredményezhet.

Az elektronikai termékekben található veszélyes anyagok környezetre ártalmas hatása akkor jelentkezik, ha a nem megfelelően feldolgozott hulladékokból csapadékvíz vagy égetés hatására az addig kötött állapotban levő mérgező anyagok feloldódnak, s ilyen formában a környezetbe jutva szennyezik a levegőt, földet és vizeket

Vissza a készítőknek – évente több millió tonna illegális szemétszállítmány érkezik a fejlődő világ országaiba. Az elektronikai hulladékok legnagyobb részét Kínába, Indiába és Afrikába szállítják, ahol az e-szemét feldolgozásának költsége tizede a fejlett országokénak.

15 éve Kuijü még rizstermelő közösség volt, 1995-ben kezdett elektronikus hulladékot importálni. A 28 faluból álló területen 130 ezer állandó lakosnak és 100 ezer Kína belső területeiről érkezett vendégmunkásnak biztosít megélhetést az e-szemét.

Az elektromos kábeleket nappal szétválogatják, éjszaka pedig elégetik, hogy a műanyagburok leolvasztásával könnyebben hozzáférjenek a drótok belsejében található értékes rézhez. A huzalok égetésekor keletkező füst a levegőt erősen szennyező, mérgező gázokat tartalmaz.

A ventillátor a nyomtatott áramkörök olvasztásakor keletkező mérges gázok elfújására szolgál. A kábelekhez hasonlóan itt is hő segítségével nyerik ki az újrahasznosítható fémeket. Egyes adatok szerint tízezer számítógép felhasználásával ilyen módon akár egy kilogrammnyi arany is előállítható.

Kis családi vállalkozások keretében zajlik a munka, Kuijü lakóinak 60-80%-a a hulladékfeldolgozó iparágban dolgozik.

Egyesek a beérkező hulladék szétválogatására és az újbóli felhasználás szerinti csoportosítására, míg mások a nyomtatott áramkörök olvasztására, savfürdő alkalmazására, esetleg a műanyagrészek hasznosítására specializálódtak.

A helyi víz olyan szennyezett, hogy feketére színezi a teát, ami importált, palackozott vízzel készítve halványsárga színt ad. A talajvíz erős szennyezettsége is az elavult hulladékfeldolgozási technikák alkalmazásának egyik súlyos következménye.

Az Egyesült Államokban évente 100 millió mobiltelefont, és naponta mintegy 130 ezer számítógépet selejteznek le. Ugyanakkor a fejlett világ országai közül az USA az egyetlen, amelyik mindmáig nem ratifikálta a veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenõrzésérõl szóló Bázeli Egyezményt.

Mialatt a világ vezetői országai az egységes fellépésen, a szabályok betartatásán és ellenőrzésén fáradoznak, addig az államok mellett a gazdasági szereplők, az elektronikai termékeket gyártó cégek is felismerték a környezettudatos vállalatvezetés fontosságát és kezdenek lépéseket tenni a hatékony újrahasznosítás kialakításának irányába.

A Greenpeace 2006-ban készítette először útmutatóját a „legzöldebb” elektronikai termékeket gyártó cégekhez. A folyamatosan frissített lista a 18 legnagyobb számítógép-, mobiltelefon-, televízió- és játékkonzolgyártó vállalatot rangsorolja a mérgező vegyi anyagok feldolgozása, újrahasznosítási és klímavédelmi stratégiájuk alapján.

(forrás: demokrata.hu, greenfo.hu, fn.hu, kitekinto.hu)