Késésben. Habár a törvény előírja, mégsem vezethető be az elektronikus út a cégek egymás közötti jogvitáiban július elsejétől. Ugyanis – legalábbis egyelőre – hiányoznak a végrehajtáshoz szükséges feltételek, a szabályok, illetve a nyomtatványok.

Igaz – mint megtudtuk –, már készül a törvény módosítása. Elvben a vállalkozások közötti perben júliustól a keresetlevél, minden egyéb beadvány, okirati bizonyíték kizárólag e-úton lenne benyújtható, és a bíróság is elektronikusan kézbesítené az összes hivatalos iratot az érintetteknek. De a szabályozás egyelőre nem szól az e-beadványok sorsáról, kezeléséről, őrzéséről, egyébként pedig megköveteli a bíróságtól minden elektronikus beadvány kinyomtatását is. Az is fejtörést okoz, hogy a törvényi rendelkezések gyakorlati átültetése, hatástanulmánya, a rendszer úgymond házon belüli kipróbálása sem történt meg ez idáig.

Elektronikus úton gyorsulhatna a permenet a cégek egymás közötti jogvitáiban július elsejétől. Ám úgy néz ki, csúszni fog a törvényi program, mert – legalábbis egyelőre – hiányoznak a végrehajtáshoz szükséges feltételek. Baka András hivatalos levélben kereste meg az igazságügyért felelős minisztert a határidő meghosszabbításáért.

Ha a vállalkozások közötti perben kötelező a jogi képviselet, úgy 2010 júliusától a keresetlevél, továbbá minden egyéb beadvány, okirati bizonyíték kizárólag elektronikus úton nyújtható be, és a bíróság is elektronikusan kézbesíti az összes hivatalos iratot az érintetteknek. A megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben akkor is igénybe vehető az e-út, ha az nem kötelező. Ezt írja elő a polgári perrendtartás, amelyet e szabályokkal tavaly módosított az elektronikus tértivevényről szóló törvény. Az utóbbi egyidejűleg felhatalmazta az igazságügyért felelős minisztert a végrehajtási rendelet, pontosabban az elektronikus iratváltáshoz szükséges nyomtatványok megalkotására, hiszen az érdekeltek csakis azok révén kommunikálhatnak.

A szabályok, illetve a nyomtatványok azonban máig nem születtek meg, és ez – közeledvén a határidő – meglehetősen nagy zavart keltett a jogalkalmazók körében. Bonyolítja a dolgot, hogy a kötelező e-úthoz képest az illeték bélyegben is leróható – mondta a Világgazdaságnak Kiss Gábor, a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának vezetője. A szabályozás azért is faramuci, mert az e-beadványok sorsáról, kezeléséről, őrzéséről nem szól, egyébként pedig megköveteli a bíróságtól minden elektronikus beadvány kinyomtatását. Az is fejtörést okoz, hogy a törvényi rendelkezések gyakorlati átültetése, hatástanulmánya, a rendszer házon belüli kipróbálása sem történt meg. Egységes elektronikus nyomtatványok híján nehéz is lett volna.

Mindenesetre a bíráknak némi megnyugvást hozott az Országos Igazságszolgáltatási Tanács legutóbbi határozata. Ebben a testület felkérte az igazságügyért felelős minisztert a polgári perrendtartás vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatára, a peres iratok elektronikus úton történő benyújtásához szükséges nyomtatványok tartalmi és formai követelményeinek jogszabály szintű meghatározásának előkészítésére, és a fentiek hiányában a jelenlegi rendelkezések hatálybalépésének elhalasztására.

A Világgazdaság úgy tudja: már készül a törvény módosítása, a javaslatot hamarosan a parlament elé terjesztik. Ismét elhalasztanak tehát egy az állampolgárok és a vállalkozások számára egyaránt fontos rendelkezést a feltételek hiánya miatt. Az ügyvédek sem tehetnek mást, várakoznak – mondta Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Az elektronikus út bevezetése hasznos lenne. Igaz, magával az elektronikus tértivevényre vonatkozó szabályozással ők sem elégedettek, sőt, alkotmányos szempontból aggályosnak tartják, mert az ügyfél és a bíróság iratváltása nem egy önálló, kifejezetten ezt a célt szolgáló rendszeren, hanem a kormányzati gerincvezetéken, az ügyfélkapun keresztül bonyolódik. Emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak. Más kérdés, hogy az elmúlt időszakban a gazdálkodó szervezetek pereire hasznos, az ügyeket gyorsító szabályozás született, amely jövőre lép hatályba, remélhetőleg immár megfelelő feltételekkel – mondta Réti.

Kende Katalin

Forrás: Világgazdaság.hu