Kukázzuk a laptopot, nem lesz több Windows

2015 nem csak azért volt érdekes év, mert megannyi kütyüt, új Windowst és erővel nyomogatható iPhone-okat hozott. Olyan trendek bontakoztak ki a szemünk előtt, amelyek hosszú időre meghatározzák a techpiacot. Eltűnik a notebook és a tablet közötti határvonal, feleslegessé válik a játékkonzol, a Microsoft minden platformon jelen lesz, végleg búcsút intve az Apple-től tanult elitizmusnak. Közben a Google tovább hízik majd, Kína pedig leigázza a mobilpiacot. Jóslás következik.

Nagyon kevés annyira erős év van techfronton, mint a 2015-ös esztendő. Bár a megjelent kütyük és készülékek nem hoztak az első iPhone-hoz vagy a Nintendo Wii-hez mérhető, jelentős változásokat, összességében egy, a korábban véltnél izgalmasabb jövő képét festették elénk.Tekintsünk hát előre a legfrissebb trendek alapján, és ámuljunk: néhány év múlva rá sem ismerünk majd az informatikai világra!

Nem lesz több Windows

A szoftver mint szolgáltatás klasszikus eufemizmus, ezt talán a Steam Korai hozzáférés nevű programja támasztja alá a legjobban: tele van soha be nem fejezett, igénytelen programokkal, amiket toldozva-foldozva, de csak eladnak a felhasználóknak.

Többek között ezért vonta magasra a szemöldökét a világ, amikor a Microsoft irányt váltott, és bejelentette: a Windows 10 lesz az utolsó boltokban kapható, számozott operációs rendszer a vállalattól. 

Ezt követően évente kap egy-egy nagy frissítést a szoftver, teljesen ingyen, szóval aki megvásárolta, nyugodtan hátradőlhet, és élvezheti a folyamatosan javuló, változó Windows előnyeit. 

Nehéz megmondani, hogy mindez hosszú távon beválik-e a Microsoftnak. Az azonban tény, hogy ezzel a lépéssel megszilárdította uralmát a cég. Ezenkívül a Windows 10-et egy évre ingyenessé tették a Windows 7, 8 és 8.1 tulajdonosainak, garantálva, hogy mindössze pár hét alatt több százmillió gépen fusson a program. 

A Windows 10 ráadásul az egységesség jegyében készült: a mobilos változat alig tér el az asztali számítógépekre és fejlett hibridekre (ezekre még kitérünk) készült verziótól. A tervek szerint idővel az androidos alkalmazások nagy része is működni fog vele, átugorva így az áruház kissé hiányos alkalmazásfelhozatalát. 

A Microsoft szeretne minél több emberhez eljutni. Satya Nadella vezérigazgató egy nyár végi interjúban azt mondta, hogy számukra minden felhasználó fontos, ezért nem érdekli a céget, ha valaki Androidot vagy iOS-t használ. 

A fontos szolgáltatások, mint a OneDrive vagy az Office, ezeken a platformokon is elérhetők, a kínálat pedig folyamatosan bővül majd. Az Apple-féle elitizmusnak tehát nyoma sincs a modern Microsoftnál, és ezt a hozzáállást egyre több kisebb vállalat fogja követni. Az eredmény egy olyan jövő, ami tele van ingyenesen hozzáférhető, folyamatosan alakuló szoftverekkel, és ahol a platformok közti különbségek teljesen elmosódnak. 

Kukába a notebookokkal!

A fenti elmosódás egyébként nemcsak platformszinten, de készülékkategóriánként is értendő. A Microsoft 2015-ben gyakorlatilag átvette az Apple helyét az innovációs versenyben, a gyártó Surface Book nevű noteszgép-táblahibridje sok jelentős szakmai portálnál zsebelte be az Év hardvere díjat. 

És igen, nem egy mezei laptopról, hanem egy szétszerelhető, tabletként és notebookként egyaránt használható eszközről beszélünk, rajta a legfrissebb Windowszal és olyan minőségű belső komponensekkel, amik a legteljesítményigényesebb alkalmazásoknak is megfelelnek. 

A már említett Apple is a hibridek felé fordult: az iPad Pro, bár egy hétköznapi felhasználó számára nem sok fontosat nyújt, munkahelyi feladatok ellátására kiváló alternatíva, főleg hogy kapott egy hivatalos billentyűzetet is. Egy Macen dolgozó tervezőmérnök így kétszer is meggondolja, hogy valamelyik MacBookba vagy a gigantikus és bivalyerős iPad Próba fektessen be. 

Ez a két eszköz remek előfutára annak a jövőnek, amelyben nincs külön notebook és tablet, helyette szétszedhető, moduláris gépek uralják a piacot. Ezekből láttunk már párat az ázsiai gyártóktól (anno az Asus járt élen a területen, emlékezzünk vissza a Transformer Pad TF700-ra), elterjedésük viszont a világ legtöbb pontjára elérő óriáscégek kezében van. 

Igaz ugyan, hogy Tim Cook nemrég azt nyilatkozta: a MacBook sosem olvad össze az iPaddel, de ne feledjük, az Apple fejesei korábban a billentyűzetes tabletet és a 4 colnál nagyobb okostelefont is az ördög művének állították be, aztán tessék, csak lett egy iPad Pro és egy iPhone 6 Plus. 

A helyzet tehát a következő: a trendeket diktáló megacégek a hibridek felé fordulnak, ezek a gépek pedig lassan, de biztosan átveszik a notebookok helyét. Természetesen mindig lesznek területek, ahol egy klasszikus laptop jobb választás marad, ennélfogva az utóbbi kategória sem tűnik el örökre. 

Az átlagfelhasználók viszont igenis felkészülhetnek arra, hogy a munkahelyükön egy nap olyan masinát adnak a kezükbe, amit simán szét lehet kapni. 

Sőt, a konzollal is

Ha már számítógépek, nem feledkezhetünk meg a karácsonyi időszak slágertermékeiként számontartott konzolokról sem. A kifejezetten videojátékra szánt céleszközök piaca az utóbbi 30 évben alaposan beszűkült, mindössze három nemzetközi gyártó maradt, a Sony, a Microsoft és a Nintendo. 

A legfrissebb, azaz jelenleg is aktuális konzolgeneráció 2013-ban startolt el, a premiert megelőző hónapokban pedig milliók voltak kíváncsiak arra, hogy a PlayStation 4 és az Xbox One vajon mennyivel lesz majd erősebb az akkori gamer PC-knél. 

Aztán jött a pofára esés: semennyire, mi több, jócskán elmaradtak a számítógépes átlagtól. 

Bár a konzolok a megjelenésüket követő egy-két évben rendre jobb teljesítményt és szebb grafikát nyújtanak a velük egy időben kapható PC-knél, a mostani generáció tulajdonképpen asztali számítógépekbe szánt alkatrészekből épül fel. 

Sőt, a PS4 és az XOne még processzorban is osztoznak. Ezzel a lépéssel a konzolgyártók szerették volna egyszerűbben programozhatóvá tenni a gépeket, hogy már az első évben látványos, jól optimalizált játékok jelenhessenek meg rájuk. 

Csakhogy a terv visszafelé sült el: az egykor időtállónak vélt konzolok nyolcadik generációja a premiernaptól kezdve elavult hardvernek számít. Közben a PC elhúzott, a piac ismét felfedezte magának, és megjelentek az egyre jobb streamszolgáltatások. 

2016-ban ugyan még nem fogja senki kukába hajítani a százezres masinát, a távoli jövő (kb. 10 év) viszont a közvetített programoknak kedvez. Úgy kell elképzelni a dolgot, mint a filmes Netflixet vagy a műsorokat szóró TVGO-t: az ember előfizet egy játékra, és csak úgy játszik vele. Nem kell egy drága gépet vennie érte, hisz a dolgozó hardver több ezer kilométerre, a föld alatt található egy titkos szerverteremben. 

Ehhez az egyik első lépés az egyelőre drága és nehézkes PlayStation Now, amely PS3-as játékok streamelését teszi lehetővé az azokkal egyébként inkompatibilis PS4-en. Vagy éppena Windows 10 Xbox alkalmazása, ezen át ugyanis játszhatók az Xbox One-ról közvetített programok asztali gépen. 

A szoftverpiac sem kedvez többé a konzoloknak. 

Eddig egy játékot az eladási ára tett sikeressé, mostanság azonban az ingyenesen játszható, belső tranzakciós rendszert használó programok dívnak. Ezek egy része ráadásul a profi sportok világába is betört: a League of Legends vagy a DotA 2 dollármilliós nyereményeket mozgat meg egy-egy bajnokságon. 

A mobiljátékok előretörése is a teljes árú szoftverek koporsójába veri a szöget, nem véletlen, hogy utóbbiak ára lassan nevetségesen magas lesz. A PC-s játékok pár éve még alulról súrolták a 10 ezer forintot, 2015-ben viszont már 14-15 ezerbe került egy-egy nagyobb cím. Konzolon ugyanez az összeg 20 ezer forint körül mozog.

A konzolgyártók tehát belátják, hogy az eladott hardverből származó bevételek kora lejárt, és ehhez alkalmazkodva váltanak irányt. A folyamat elindult: nem véletlen, hogy a Microsoft is egyre komolyabban veszi a fent is említett platformfüggetlenséget. 

Minden fut mindenen

És ez az a pont, ahol mi, átlagfelhasználók igazán örülhetünk, hisz mindig is erre vágytunk, nem igaz? Hogy mindegy legyen, ki használ iOS-t és ki Androidot, ki linuxos és ki Windows-párti, mert a szolgáltatások közösek, a rendszereket teljesen összehangolják. 

A felhőalapú megoldások, mint a Google Drive vagy a Dropbox, minden fontosabb platformon elérhetők. A feltöltött képek a OneDrive-nak hála nemcsak Win10-es PC-n, de a nagyi olcsóbb Lumiáján is megtekinthetők. Ez a fajta egységes működés lehet a közeljövő legfontosabb trendje, na meg az ingyenes szoftverek, illetve a kínai okostelefonok további előretörése. 

Mert bizony az ázsiai csodamobilok ezerrel nyomulnak, és egyre jobbak. Megfizethető áron kínálnak minőségi alternatívát az olyan csúcskészülékek helyett, mint a Samsung S6 és az LG G4, hogy az iPhone-t már ne is emlegessük. 

A Google-féle Android egyre okosabbá válik, a 6.0-s változattal szinte minden fontosabb funkció a felhőbe költözött, azaz gyorsabbá, adaptívabbá vált a rendszer. Ehhez képest az Apple marad a régi sablonnál, igaz, az iPhone 7-et néhány hete már kitárgyaltuk az Origón.

Biztonságos?

Eddig csak olyan témákat érintettünk, amik pozitív hatással lehetnek a felhasználók mindennapjaira, pedig sajnos korunk informatikai világa nem csak játék és mese. Elég a november 13-i párizsi terrortámadásokra, valamint az azt követő reakciókragondolni. Sajnos bebizonyosodott, hogy az adatbiztonságért vívott harc éppoly kétélű fegyver, mint a globális megfigyelés. 

Mégsem valószínű, hogy közeljövőben megtalálják az arany középutat a két ellentétes véglet között. A kormányok és a titkosszolgálatok egyre fejlettebb módszerekkel kémkednek majd, a megacégek és a renegát hackercsoportok (mint azAnonymous) pedig mindent elkövetnek a mindent látó nagy testvér megfékezéséért. 

Kérdés, hogy ki győz majd. Az biztos, hogy a felhőrendszerek előretörése egyelőre a terroristák malmára hajtja a vizet, hiszen ha valami elérhető az interneten, akkor nincs az a biztonsági megoldás, ami maximálisan megvédené a nemkívánatos egyénektől. 

MÚLT, JELEN, JÖVŐ: