Bárki tudhatja, hogy mikor, hol vagyunk © sxc.hu

Aközösségi hálózatokkal összekapcsolt LBS-ek némi aggályra is okot adhatnak, hiszen a felhasználók az internet nyilvánosságával osztják meg mindenkori helyzetüket. A Wired magazin egyik munkatársa érdekes kísérletbe fogott. Jason Madara telerakta iPhone-ját egy sor LBS-alkalmazással és hosszabb időn át tesztelte, hogy milyen változásokat hoz életébe az új technológia használata.

Rögtön az elején érdekes dilemma előtt találta magát, ugyanis egy öt napos üzleti út kapcsán el kellett utaznia. Felmerült a kérdés, vajon tényleg szeretné-e mindenkivel tudatni az interneten, hogy egy hétig nem lesz otthon, s lakásában csak felesége tartózkodik majd. A helyzetet tovább bonyolította, hogy digitális fényképezőjéhez egy olyan kiegészítőt vásárolt, amely földrajzi információkkal (geotagekkel) látja el a fotókat, így azokról egyből kiderül, hogy hol készítették őket. Az Eye-fi Wi-fi nevű eszköz automatikusan feltölti a geotaggelt fotókat, Madara pedig aggályosnak tartotta, hogy a lakásában készült képek egyből elárulják otthona pontos helyét is az internetezőknek.

A kísérlet kezdete előtt ezért egy gyors vizsgálat következett, a szakíró meglátott egy nőt, aki a San Francisco-i Golden Gate Parkban készített egy fényképet 3G-s iPhone készülékével. Mivel ezek az eszközök automatikusan geotaggel látják el a készülő fotókat, Madarának nem volt nehéz dolga, egy gyors kereséssel megtalálta a konkrét képet, s ezen keresztül rövidesen a számára ismeretlen nő otthonát is.

További nehézséget jelentett, hogy a különböző, földrajzi információval operáló alkamazások az iPhone esetében – a G1-gyel ellentétben - nem működnek folyamatosan, ugyanis az Apple üzletpolitikája szerint a külső fejlesztők által készített szoftverek nem futhatnak a háttérben, ezáltal is kímélve a telefon akkumulátorát. Ezért több ízben is előfordult, hogy az újságírót ismerősei azután keresték különböző éttermekben, parkokban, vagy sörözőkben, hogy ő már régen máshol volt, az interneten azonban legutolsó bejelentkezése látszott csupán, mivel azonban közben más szoftvereket is használt, leállt profiljának frissítése.

A technológia kezdeti gyermekbetegsége az is, hogy a felhasználók sokszor akkor is közzéteszik tartózkodási helyüket, amikor éppen nem szeretnék, ha mások is tudnának arról, merre járnak valójában. Ez azonban inkább a „hozzászokás” hiányának következménye, egy rutinos felhasználó már időben kikapcsolja az árulkodó alkalmazásokat, amelyek a különböző platformok – Whrrl, Twitter, Facebook és egyéb közösségi oldalak – összekapcsolódásának révén sokszor jóval több helyen megjelennek egyszerre, mint azt szeretnénk.

Persze, mint említettük, ezek valószínűleg a kezdeti nehézségek, az LBS-szoftverek hatékonyságának talán legjobb példája lehet a bevezetőben is említett kávézó reklámozási módszere, illetve az olyan alkalmazások, amelyek például helyzetünkhöz igazodva hajtanak végre különböző műveleteket, például az irodába beérve egyből átállítják telefonunkat diszkrét csengésre, az utcán használt hangosabb változat helyett, sőt, akár e-mailjeinket is egyből letöltik, hogy egy percnyi idő se menjen veszendőbe a munkahelyen.

Mint látható, a GPS-technológián alapuló új szoftverek és új módszerek gyökeresen megváltoztathatják viselkedésünket, szociális és fogyasztói interakcióinkat, s akár olyan egyszerű tevékenységeket is, mint a taxihívás, vagy pizzarendelés. Csak idő kérdése és ezek az első hallásra meglehetősen invazív és kevésbé diszkrét technológiák ugyanolyan szerves részét képezhetik mindennapjainknak, mint a két évtizede még rosszalló tekintetek kereszttüzében feltűnő mobiltelefonok. Bárhogyan is alakul a jövő, egy bizonyos: a navigációs eszközök és LBS-alkalmazások iparága hatalmas fellendülés előtt áll, ahol számos újítással és innovatív megoldással találkozhatunk akár már az idei év során.