A 2011 és 2014 közötti időszakra szóló DMCST 4 akciótervet és 83 konkrét intézkedést tartalmaz, finanszírozásáhoza 2011-es költségvetés mellett az Új Széchenyi Terv biztosít majd a forrásokat, de európai uniós forrásokra is pályáznak, továbbá vállalkozói önrészre is számítanak. A finanszírozás egyes elemeinek nagyságrendje még nem végleges, de legalább százmilliárd forintot közvetlenül megmozgat majd a cselekvési terv – mondta Nyitrai Zsolt.

Az államtitkárság néhány hónappal ezelőtt közzétett, Digitális Magyarország című vitairatához több száz érdemi vélemény és hozzászólás érkezett magánszemélyektől, civil szervezetektől, szakmai szövetségektől, érdekképviseletektől, valamint cégektől is. A beérkezett véleményeket a cselekvési terv elkészítésekor figyelembe vették és jelentős részüket beépítették a Digitális Megújulás Cselekvési Tervbe. Ötpárti egyeztetést is tartottak a cselekvési tervről, mivel az a cél, hogy az infokommunikáció nemzeti ügy legyen, az alapvetésekben konszenzus szükséges, csak így lehet előrehaladni és csak így biztosítható a magyar kreativitás kiteljesítése. Az új cselekvési tervben az intézkedések nyomon követhetők és számon kérhetőek lesznek – hangsúlyozta az államtitkár.

Az anyag három főszereplője az állampolgár, a vállalkozások és az állam, a cselekvési terv fókuszában ennek megfelelően négy átfogó akcióterv áll: az állampolgárok
esélyegyenlőségének, jólétének biztosítása, a vállalkozások verseny- és innovációs képességének növelése, a modern közigazgatási informatika tényleges megteremtése, valamint az informatikai infrastruktúra fejlesztése. Utóbbi elem azt jelenti, hogy a kormány teljes körű szélessávú lefedettséget kíván elérni Magyarországon 2014-re, mert ez már önmagában is életminőség-javító eszköz. Az infrastruktúra eljuttatása kiemelten fontos, de nem elégséges, ki kell egészülnie az érdeklődést felkeltő, megfelelő tartalommal.

Az államtitkár szerint az internetet még nem használó, mintegy négy millió állampolgár számára motivációs programokat kell indítani, és a közösségi tereket az internet bevonásával erősíteni kell.

A magyar bruttó hazai termék (GDP) 10-12 százalékát adja az infokommunikációs technológiai (IKT) szektor - ez kissé magasabb, mint az uniós átlag- , a GDP éves növekedéséhez pedig átlagosan 20 százalékkal járul hozzá, de a versenyképesség növelésén és a hatékonyabb innovációs politikán keresztül ezeket az arányokat is lehet tovább növelni. Az államtitkár kiemelte: az IKT szektor komoly munkahely-teremtő potenciállal bír az informatikai projektekben részt vevő magyar kis- és közepes vállalkozásokon, a széles sávú infrastruktúra kiépítésén, továbbá a távmunka fejlesztésén keresztül.

A konkrét intézkedések között szerepel az energiafogyasztást optimalizáló mérőműszerek bevezetése, intelligens városfejlesztés, high-tech kutatóközpont létrehozása, az IKT középvállalkozások összefogásának támogatása, valamint az, hogy 2012-2013-tól bevezetnék az úgynevezett egységes állampolgári kártyát, amely egyesítené például a tb-kártyát, az adószámot, a személyi igazolványt és a lakcímkártyát. A tervek között szerepel az is, hogy az államigazgatásban növelik a nyílt forráskódú szoftverek részarányát, ezért 2011 januárjában több mintaprojektet is indítanak - ismertette Nyitrai Zsolt.

Forrás: MTI