Egy héttel a Windows 8 megjelenése előtt „Kerülje el a Windows 8 okozta fájdalmat” (Avoid the pain of Windows 8) szolgennel indította útjára a Canonical az Ubuntu új 12.10-es (Quantal Quetzal) kiadását. Az érdeklődés nem maradt el és azóta a jelmondat már másként szól, de az biztos, hogy soha jobb alkalma nem nyílt még a Windows 8 kihívására (kivéve talán a Windows Vista megjelenését, de arra nem ugrott még a Linux közösség, hiszen csak utólag derült ki, hogy mennyire ellenszenves a felhasználók jó részének a Vista).

Hát lehet, hogy a Windows 8 felhasználók sem örülnek egy ismeretlen felületnek és az eltűnt Start Menünek, ami látszik is az eladásokon. Vitathatatlan ugyanis, hogy a Windows 8 fogadtatása eléggé langyos volt a Windows 7-et üdvözlő lelkesedéshez képest. Nem véletlen, hiszen a Windows 7 rendszereket üzemeltető vállalkozások egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy továbblépjenek, jól megvannak a rendszerükkel, őket igazából legfeljebb a táblagépekre telepített,e gységesen menedzselhető Windows 8 (nem az RT!) érdekelheti a gyakorlatban. Legfeljebb azok a cégek bánkódhatnak, akik még nem váltottak feljebb XP-ről Win7-re, mert ezentúl a Microsoft csak Windows 8-as licencek árusításával foglalkozik, legfeljebb beragadt OEM licenc készletekből juthatnak a cégek Win7-hez.

Sok régi Windows felhasználó csak legyintene, hogy ugyan, hát hányan használnak egyáltalán Linuxot? Igaz, a Windows 84-87 százalékot mondhat magáénak az asztali operációs rendszerek piacán, de azért a Linux 5 százaléka sem éppen elhanyagolható, különösen, hogy ennek fele konkrétan Ubuntut használ, ami világszerte 20 millió felhasználót jelent. (Igen, a Mac OS tábora is számottevő, de velük most itt nem célunk foglalkozni.) Van tehát egy jelentős tábor, akik megízlelték az ingyenes és modern operációs rendszer biztosította új munkastílust és evangelizálnak is ennek szellemében. Van néhány figyelemre méltó érvük az üzleti felhasználók számára is.

A felület varázsa

Mind az Ubuntu Unity-je, mind a Window 8 csempéi az érintés szellemében születtek. Egyértelmű, hogy a Metro felület a Windows legnagyobb újdonsága, de tanulni kell, különösen ha egérrel dolgozunk. Ugyanakkor a Unity már 2011-ben bemutatkozott és azóta sokat fejlesztettek rajta a felhasználói visszajelzésnek megfelelően. Sokan úgy vélik, hogy egy tradicionális Windows felhasználó is előbb kiigazodik rajta, mint a Metro-n.

Szabad gúnyaválasztás

Win8 alatt választhatunk a csempék és az asztal között, de gyárilag a Metro jön fel előbb és onnan válthatunk „régi módira”. Az Ubuntu ennél jóval előzékenyebb, ha fel van telepítve, akkor kérhetjük a GNOME, GNOME Classic, XFCE, Cinnamon, LXDE és KDE ablakkezelők valamelyikét belépéskor és persze jócskán testre szabhatjuk mindegyik rendszert. A Win 8 csempék mérete és csoportosítása változtatható, de nem fugázhatjuk ki a Metrót tetszésünk szerinti háttérképpel.

Alkalmazások

Az Ubuntun előre telepítve áll rendelkezésre a Mozilla böngésző, a LibreOffice, közösségi kliens és sok minden más, ami Windows alatt külön telepítendő. Ha kell még valami, hát az Ubuntu Szoftver Központban 40 000 alkalmazás sorakozik – ha grafikailag nem is mindig egységesek, de szinte minden feladatra van megoldás és sok Windows programot is futtathatunk a Wine révén. A Windows 8-ban alapból nincs szinte semmi csak IE10. Az Áruház vadonatúj, induláskor csak 9000 alkalmazást kínált, három hónapon belül 100 ezret ígér a cég.

Hardver követelmények

1 GHz-es vagy jobb PAE, NX és SSE2 támogatással bíró processzorra, 1 GB RAM-ra (a 64 bites változat esetében 2 GB) és 16 GB (64 biten már 20 GB) háttértár területre van szüksége a Windows 8-nak. Kell még egy DirectX 9-es grafikus kártya WDDM driverrel. Az Ubuntu ezzel szemben beéri 512 MB RAM-mal, 5 GB merevlemezzel és régebbi 32 bites processzorokkal is. Ha nagyon alább adnánk, a Lubuntu vagy Xubuntu leágazás használatával gyorsíthatunk a rendszer működésén.

Biztonság

Mindkét rendszer kínálatában van tűzfal és titkosítás is, igaz, utóbbi a Windows otthoni kiadásában nem szerepel. A Windows 8 tartalmazza a Defendert is, ami az UEFI-s gépek Secure Boot opciójával együtt már jól hangzik (Secure Boot már Ubuntuhoz is van). Ez már jobb, mint amit a Windows 7 nyújtott, de nem tesz túl az Ubuntu kiterjedt szoftver-architekturális megfontolásain (Linux Security Modules) és az LXC-n, utóbbi révén homokozóban (virtuális gépben) izolálhatunk kényes feladatokat.

Privát szféra

A biztonsághoz kapcsolódik a privát adatok védelme is, ami ma a mobil eszközök és internet korában alapvető fontosságú. A Windows is lehetővé teszi, hogy megtagadjuk az adatszolgáltatást, ugyanakkor ezt nem írhatjuk elő külön és nem rendelhetünk el teljes körű nyomeltakarítást. Az Ubuntu központosítva menedzseli a logokat és alkalmazásonként beállíthatjuk, hogy szolgáltassunk-e adatot, azaz precízebb megoldással szolgál.

Adminisztratív eszközök

Microsoft alapú szerver környezetben minden uralható a Windowsban központilag, ami gyakori és érthető érv az operációs rendszer kizárólagos használata mellett vállalatoknál. Pedig a Canonical támogatja az Active Directory-t, a kliensek a Likewise Open vagy a Centrify külső forrásból beszerezhető szoftverekkel kapcsolódhatnak Windows domainhez. Ha open source alapokon kívánunk maradni, akkor a nem teljes szolgáltatáskörű, de a legtöbb beállítás menedzselésére alkalmas Landscape jöhet szóba.

VPN az pedig kell

Van is mindkét rendszerben. Az Ubuntu az OpenVPN-t kínálja erre a célra, mely az SSL/TLS biztonsági protokollt alkalmazza az adatcseréhez. A kérdés tehát megoldott Linuxon is, ne gondoljuk persze, hogy egyszerűbb beállítani a helyi hálózathoz való távoli hozzáférést, mint Windows alatt, mert minden operációs rendszer alatt számos opcióval kell megbirkóznunk.

A drága felhasználó

A Microsoft ad ugyan egy alap tudásbázist a Windows-hoz, de az most már csak OEM változatban jelenik meg, érdemi érdeklődés hiányában vége a dobozos kiadásoknak. Ennél fogva nincs támogatás a végfelhasználóknak, az OEM forgalmazóra kell hagyatkozniuk. A Pro felhasználók előfizethetnek a TechNet tagságra, ahol évi 149 dollár fejében szakértői segítséget kaphatnak. Egy otthoni, kisirodai Ubuntu felhasználó szinte minden kérdésére talál választ a neten vagy a fórumokon (főleg angol nyelven), de ha ez nem elég, akkor itt is mód van évi 80 dollárért Ubuntu Advantage szolgáltatást vásárolni. Nekünk még nem volt rá szükségünk, a lelkes Ubuntu hívek kimerítő segítséget nyújtanak.

Pénz beszél

Azaz nem beszél, legalábbis az Ubuntu esetében, mert alapvetően ingyenes, aminél jobb árat igazán nem sokan kínálnak. A Windows is olcsóbb lett kicsit elődjeihez képest, de a Pro változat azért így is 200 dollárba kerül. Tekintettel az ingyenességre, az online Ubuntu próbafuttatásra és az USB kulcsról indítva is könnyen kipróbálható Live Linux telepítőkészletnek mindenki könnyen belekóstolhat az Ubuntu felhasználók mindennapjaiba.

techcorner.hu