Variációk egy témára I.

A Web oldalak elérésére és letöltésére szolgáló programok választéka bõséges, mégis két olyan program terjedt el a PC-s környezetben, amelyek szolgáltatásai és kezelõ felülete manapság mát szabványnak számít. Mindegyiknek vannak elõnyei és hátrányai, de az alapvetõ szolgáltatásokban ugyanazt nyújtják és a velük való böngészés sebessége is nagyjából megegyezik. Sorozatunk mostani és következõ részében külön-külön mutatjuk be az Internet Explorer programját és a Fierfox webböngészőt. Mindkettõbõl (a sorozat írásakor rendelkezésre álló) legújabb változat kezelését ismertetjük. Mint látható lesz, egy böngészõ program kezelésének ismerete bõségesen elegendõ ahhoz, hogy egy tetszõleges másik browser alkalmazást is tudjunk használni, hiszen ezeknek a programoknak ugyanazokat a funkciókat kell megvalósítaniuk. Ebbõl következik, hogy aki már használt egy böngészõ programot, nem fog zavarba jönni, ha hirtelen egy másik rendszeren, egy másik programmal kell megtalálnia valamilyen információt.

Microsoft Internet Explorer 3.0

A program installálása után egy The Internet ikon fog megjelenni a desktop-on, amelynek segítségével egyszerûen indíthatjuk a programot. A megjelenõ ablakot két nagy részre oszthatjuk. A felsõ menü és ikon sorok segítségével kezelhetjük a programot, az ablak többi része pedig a megtalált és letöltött Web oldalak megjelenítésére szolgál. Saját magunk állíthatjuk be, hogy a menüsor alatt láthatóak legyenek-e a Toolbar ikonjai. Alapértelmezésben a Toolbar bekapcsolt állapotú és ezt érdemes is így hagyni, hiszen számos utasítást egyetlen gombnyomással ki lehet adni a segítségükkel. Ha valaki mégis ki szeretné kapcsolni ezt a sort (így valamivel nagyobb lesz a Web oldal megjelenítésére megmaradó terület), A View menüpont Toolbar sorára való kattintással teheti ezt meg. Ugyanitt lehet ki, illetve bekapcsolni a Status Bar-t, amely az ablak alján mutatja, hogy éppen milyen URL címrõl töltõdnek le az adatok és mekkora részük érkezett már meg a gépünkre.

Az Intenet Explorer indítása után alapértelmezésben automatikusan elkezdi letölteni a http://home.microsoft.com/ oldalt. Ezt minden egyes indításkor megteszi, így mindig azonnal olvashatjuk, milyen újdonságok vannak a böngészõ gyártójának háza táján. Ha valaki erre nem kiváncsi, vagy esetleg egy másik oldallal szeretne mindig kezdeni, akkor a View/Options kiválasztása után megjelenõ ablakból válassza a Navigation oldalt és itt írja be a kívánt URL címet a Start Page-hez. Ezen a lapon azt is megtehetjük, hogy az éppen letöltött Web oldalt rendeljük hozzá az automatikus kezdéshez, ha megnyomjuk Use Current gombot.

A böngészõt kétféleképpen tudjuk a világháló egy tetszõleges helyére irányítani. Kiválaszthatjuk a File/Open menüpontot és itt beírhatjuk a keresett URL címet, vagy ha be van kapcsolava Toolbar, akkor az itt található Address mezõbe írjuk a címet. Mindkét esetben az Enter megnyomása után a böngészõ elkezdi keresni a beírt Web oldalt és ha megtalálja, már érkeznek is az adatok a gépünkre. Ha rossz címet írtunk be, vagy már nem létezik az adott szerver/dokumentum (ez könnyen elõfordulhat, hiszen az Interneten gyakran változik sok minden), akkor némi gondolkodás után kapunk egy üzenetet, amely szerint a keresett Web oldal nem elérhetõ. Néha elõfordul, hogy bár létezik a hely, a böngészõ mégsem találja. Ennek az az oka, hogy mint azt sorozatunk korábbi részében már írtuk, az Interneten a számítógépeknek IP számuk van és külön rendszerek gondoskodnak az URL címek és az IP számok megfeleltetésérõl. Ha ez a világméretû, osztott adatbázis és a kezelõ programja nem tud egy új IP számról vagy egy IP szám változásról, akkor is hibát fog jelezni a böngészõ. Ilyenkor megoldás lehet, ha a keresett gép IP számát írjuk be a neve helyett, persze csak ha tudjuk.

Egy oldal letöltése után már könnyebb a dolgunk, mert csak kattintani kell az oldalon található hivatkozásokra. A hivatkozásokat az Internet Explorer kék színnel és aláhúzással jeleníti meg. Ha egy hivatkozás fölé mozgatjuk az egér mutatóját, a nyílból egy kinyújtott mutatóujjat ábrázoló kéz lesz. Ezzel párhuzamosan, a böngészõ ablakának alján található státusz sorban megjelenik a hivatkozás URL címe is. Amikor egy hivatkozásra kattintunk, a böngészõ azonnal elkezdi letölteni az ott található információt és máris az új oldal jelenik meg az ablakban. Gyakran hasznos lehet, ha a hivatkozás Web oldala egy új ablakba töltõdik be és megmarad az kiinduló oldal is. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, ha a hivatkozásra nem a bal egér gombbal kattintunk, hanem a jobb gomb segítségével elõvarázsoljuk a hozzátartozó pop-up menüt. A felkínált lehetõségekbõl az Open in New Window választásával nem az aktuális oldalra fog töltõdni az új dokumentum, hanem egy új böngészõ ablakba. Ilyen módszerrel tetszõleges számú browser ablakot indíthatunk, azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezek bizony jócskán fogyasztják a memóriát. Ha nem egy hivatkozás nyomán akarunk új böngészõ ablakot nyitni, hanem egy teljesen független címen található dokumentumot szeretnénk párhuzamosan letölteni, akkor a File/New Window segítségével indíthatunk több példányt a böngészõbõl. Ha olyan helyekrõl töltünk le dokumentumokat, amelyeken nagy a forgalom és így az adatátviteli sebesség nem éri el modemünk maximális értékét, akkor érdemes kihasználni ezt a lehetõséget és egyszerre több, különbözõ helyen található Web oldalt letölteni és jobban megközelíteni a rendelkezésünkre álló adatátviteli sávszélességet.

Egy oldal letöltése után (amit abból is láthatunk, hogy megáll a böngészõ jobb felsõ sarkban található animáció) több mindent tehetünk. Azt már láttuk, hogyan lehet tovább lépni és további hivatkozások láncolatán keresztül végigjárni a világháló egy részét. Nézzük, hogyan menthetjük el magunknak a letöltött információkat! Itt is választhatunk több lehetõség közül. Ha a HTML dokumentumban található szöveges információt szeretnénk elmenteni, válasszuk a File/Save as File menüpontot és írjuk be, milyen nevû fájlba szeretnénk elmenteni az képernyõn látottakat. Azt is kiválaszthatjuk, hogy az eredeti HTML formátumban mentsük-e el az oldalt vagy egyszerû szöveges állományként. Ha az elsõ változatot választjuk, akkor késõbb csak egy böngészõ programmal tudjuk megnézni az elmentett oldalt, viszont megmarad az oldal minden formátum információja, amit akár egy Web oldal szerkesztõ programmal módosíthatunk, vagy felhasználhatunk saját céljainkra. Ha szöveges állományként mentünk (TXT kiterjesztéssel), akkor elvész minden, az oldal kinézetére vonatkozó adat, viszont ilyenkor egy közönséges szövegszerkesztõvel is el fogjuk tudni olvasni az oldalt.

Az oldalak elmentésekor, akármelyik módszert választjuk, a dokumentumban található képek, ábrák, objektumok, hátterek nem kerülnek mentésre. Ezeknek a tárolásáról külön kell gondoskodni. Az objektum pop-up menüje siet ilyenkor a segítségünkre, amely a jobb egér gomb megnyomásakor jelenik meg, mindig az adott objektumnak megfelelõ lehetõségeket felkínálva. A kép elõugró menüjébõl választhatjuk a Save Picture as pontot, ha késõbbi felhasználásra, a gépünkre szeretnénk elmenteni az objektumot. Az elmentett képfájl típusa meg fog egyezni az eredetivel, de választhatjuk az azonnali bitmap formátumra konvertálást is. A képek elmentésének egy speciális fajtája, amikor a pop-up menübõl a Set as Wallpaper pontot választjuk. Ennek hatására a kiválasztott kép azonnal a Windows 95 desktop háttere lesz. Azt, hogy ez a háttér középen legyen vagy kitöltse az egész képernyõt, a Windows Control Panel/Display/Background oldalon határozhatjuk meg. A letöltött oldalon található képek elmentésének harmadik módszere, ha a képhez tartozó elõugró menübõl a Copy utasítást választjuk. Ekkor a kép a Clipboard-ra kerül, ahonnan tetszõleges alkalmazásban felhasználhatjuk.

A Web oldal szöveges részét és a képeket már el tudjuk menteni, maradt azonban még egy része a dokumentumnak, amelyet gyakran szeretnénk megkaparintani. Ez nem más, mint a HTML oldal háttere. Ennek elmentése a képekhez hasonlóan történik, csak ilyenkor a dokumentumnak egy olyan pontjára kell kattintani az egér jobb gombjával, ahol nem található semmilyen objektum vagy hivatkozás. Az elõbukkanó menüben sok más mellett megtalálhatjuk a Save Background As, Set as Wallpaper és Copy Background utasításokat.

A virtuális szörfözésünk közben megtetszõ oldalak megszerzésére a dokumentum és a képek elmentése nem az egyetlen mód. Lehetõség van arra is, hogy kinyomtassuk az éppen a böngészõben található oldalt. Ezt a File/Print menüpont segítségével tehetjük meg. A Web oldal lemezre mentésével szemben, ennek a módszernek van egy óriási elõnye: a kinyomtatott Web oldal automatikusan tartalmazni fogja a rajta található képeket is, nem kell külön gondoskodnunk ezekrõl. Fontos megjegyezni, hogy akár lemezre mentjük, akár kinyomtatjuk a dokumentumot vagy a benne található képeket, ezek a mûveletek már nem járnak újabb adatátvitellel, hiszen amikor megjelenik egy Web oldal képe a böngészõ ablakában, akkor már minden szükséges része a gépünkön van.

Az Inteneten való kalandozás során gyakran elõfordul, hogy pár hivatkozás követése után, vissza szeretnénk térni a kiindulási oldalra. Mivel az Internet Explorer megjegyzi melyik helyeken jártunk, a Toolbar Back és Forward gombjai segítségével lépkedhetünk vissza és elõre a már felkeresett oldalak között. Ha nincs bekapcsolva a Toolar, akkor a Go/Back vagy Go/Forward menüpontokkal tehetjük ugyanezt meg. A gyorsabb elérés érdekében böngészõ program tartalmaz egy Cache-nek nevezett lemezterületet, ahol bizonyos ideig tárolja a letöltött dokumentumokat és azok részeit. Ha a Back és Forward utasításokkal lépkedünk, akkor a Web oldal errõl a tároló területrõl fog betöltõdni, így sokkal gyorsabb lesz az elérése és nem igényel újabb adatátvitelt. Két dolgot érdemes ezzel kapcsolatban megjegyezni. Az egyik, hogy ezekkel az utasításokkal való lépkedés csak olyan helyeken lehetséges, amelyeket a program aktuális elindítása után kerestünk fel. A böngészõ elõzõ használatai során felkeresett helyek ezzel a módszerrel nem elérhetõek. A másik tudnivaló, hogy az így visszatöltött oldalak teljes egészében a Cache-bõl kerülnek a böngészõbe, az oldalon idõközben történt változásokat nem fogjuk látni. Ha fontos, hogy a friss információkat érjük el, akkor a Toolbar Refresh gombját vagy a View/Refresh utasítást kell használni. Ezek ismét letöltik az egész Web oldalt, de már az Internetrõl. A lépkedés egyik speciális változata, amikor vissza szeretnénk jutni az Explorer-ben beállított alap oldalhoz (ami eredetileg a Microsoft Homepage). A menüt használva a Go/Start Page utasítást kell választani, ha azonban be van kapcsolva a Toolbar, elegendõ a Home ikonra kattintani. Ha egy véletlen kattintás hatására egy nem kívánt oldalt kezd el letölteni a böngészõ vagy túlságosan lassan érkeznek az adatok és nincs türelmünk kivárni, megszakíthatjuk a Web oldal letöltését az ESC billentyûvel, vagy a Toolbar Stop ikonjával.

A Web oldalak gyakran több képernyõ hosszúságúak, így nem egyszerû megtalálni rajtuk egy adott szót vagy kifejezést. Az Edit/Find on this page menüpont megkönnyíti ezt a feladatot. A megjelenõ párbeszéd ablakban kell megadni a keresendõ betûsorozatot és beállítani, hogy az adott ponttól vagy a dokumentum elejérõl keressen és, hogy a kis- és nagybetûket megkülönböztesse-e. Mivel a kereséshez tartozó panel mindaddig a képernyõn marad, amíg a Cancel megnyomásával ki nem kapcsoljuk, elegendõ a Find Next-et nyomogatni, hogy a keresett kifejezés összes elõfordulását megtaláljuk a böngészõben lévõ dokumentumban.

Aki már szörfözött a világhálón, biztosan került olyan helyzetbe, hogy esetleg napokkal, hetekkel késõbb eszébe jut egy régebben felkeresett oldal, aminek esetleg nem is tudja a címét, mivel csak hivatkozások sorozatát követve jutott el oda. Az Explorer ilyenkor sem hagyja cserben használóját. A Web böngészés közben állandóan frissít egy History Folder elnevezésû gyûjtõt, ahol több napra visszamenõleg megtalálhatjuk a meglátogatott helyek hivatkozásait. A Go/Open History Folder paranccsal juthatunk el ebbe a gyûjtõbe és egy dupla kattintás a keresett Web hivatkozásra, máris útbaigazítja a böngészõt. Azt is megtehetjük, hogy a hivatkozásra a jobb egér gombbal kattintunk és a megjelenõ menübõl a Properties-t választjuk. Ekkor nemcsak a hely pontos URL címét láthatjuk, hanem a Last visited sorban azt is, hogy mikor látogattunk oda utoljára. Az Expires dátuma pedig arról tájékoztat, hogy meddig marad a History Folder-ben a hivatkozás és mikor törlõdik onnan automatikusan. Az automatikus törlés idõpontját mi határozhatjuk meg. Alapértelmezésben 20 napig maradnak ebben a gyûjtõben a hivatkozások, azonban ezt az idõkorlátot a View/Options/Navigation oldalon növelhetjük vagy csökkenthetjük.

Persze vannak olyan oldalak, amelyeknél nem napok múltán, hanem elsõ látásra tudjuk, hogy máskor is szívesen meg fogjuk látogatni. Az ilyen kedvenc oldalak címeit a Favorites ikon vagy menüpont segítségével tárolhatjuk. Kedvenc hivatkozásainkat még csoportosíthatjuk is témakörök szerint, ami a késõbbi visszakeresést fogja megkönnyíteni. Az Favorites/Organize Favorites segítségével létrehozhatunk új foldereket és egyszerû egér húzásokkal szervezhetjük meg kedvenc Web oldalaink adatbázisát. Egy itt szereplõ címre késõbb nagyon könnyen eljuthatunk. Elegendõ a Toolbar Favorites ikonjára kattintani, máris láthatjuk a Windows 95 Start gombjához kapcsolódó szerkezetben a helyek felsorolását. Elegendõ az egeret mozgatnunk, máris maguktól nyílnak az egymásba ágyazott folderek és csupán egyet kell kattintani a keresett Web oldal nevére, az Internet Explorer máris keresi.

A Microsoft böngészõ programjának kezeléséhez még számos utasítás és menüpont áll rendelkezésünkre, sajnos mindet terjedelmi korlátok miatt nem tudjuk ismertetni. A program felépítése azonban elég világos és egyértelmû ahhoz, hogy a finomabb részleteket az olvasó saját maga fedezze fel. Ehhez még a részletes Help is rendelkezésre áll. Befejezésül röviden ismertetjük az Internet Explorer néhány gyakran igen hasznos szolgáltatását.

A letöltött Web oldalak eredeti HTML formátumú szöveges állományát a View/Source utasítással tudjuk megnézni. Ilyenkor a HTML dokumentum betöltõdik a Notepad szövegszerkesztõbe, amellyel tetszés szerint szerkeszthetjük és elmenthetjük.

A bekapcsolt Toolbar alsó sorában találhatunk az Address mezõ mellett egy Link feliratot. Ha erre kattintunk, akkor az Address mezõ összezsugorodik és hasznos hivatkozásokat láthatunk Best of the Web, Today's Links, Web Gallery, Product News és Microsft gyûjtõ nevek alatt. Ha ismét az Address mezõt szeretnénk látni , csak kattintani kell a bal oldalon meghúzódó feliratra.

Az Internet Explorer ismertetése során már többször említettük a View/Options menüpontot. Az itt található hat oldalas ablakban minden fontos és a böngészõ optimális használatát befolyásoló paramétert beállíthatunk, illetve a gyári értékeket megváltoztathatjuk.
A General oldalon az egész böngészõ megjelenését meghatározó értékeket adhatjuk meg: milyen színeket használjon az egyes HTML dokumentum részekhez, mik látszódjanak a Toolbar-on és egy nagyon fontos tulajdonság, hogy a Web oldal letöltésekor automatikusan letöltõdjenek-e a kép, hang és videó objektumok is. Hacsak nem használunk nagyon gyors Internet kapcsolatot, akkor érdemes ezeket a lehetõségeket vagy ezek egy részét kikapcsolni a gyorsabb dokumentum letöltés érdelében. Ha a képek letöltése ki van kapcsolva, akkor helyükön csak egy keret fog megjelenni és a jobb egér gomb megnyomásakor megjelenõ menü Show Picture utasításával tudjuk a képet megnézni.
A Connection oldalon az Internet kapcsolat részleteit adhatjuk meg. Itt a Disconnect if idle for ... minutes beállítást kell kiemelni. Ez egy automatikus figyelõ rendszer, amely megszakítja a telefon kapcsolatot, ha a megadott idõ alatt semmilyen aktív tevékenységet sem folytatunk az Interneten. Ezt a lehetõséget használva nem fordulhat elõ, hogy ott felejtjük a gépünket a telefon vonalon lógva és esetleg csak órák múlva vesszük észre, hogy bizony jócskán gyarapodott a telefonszámlánk. Van azonban egy buktatója is a dolognak. Elõfordul, hogy nagy méretû fájlok letöltése alatt a rendszer úgy érzi, mintha semmi sem történne és a fájl letöltése közben szakítja meg a kapcsolatot. Ezt megakadályozhatjuk, ha a fájl átvitel megkezdése elõtt kikapcsoljuk vagy nagyobb értékre állítjuk ezt a paramétert.
A Security és Advanced oldalakon a manapság oly sokat emlegetett biztonsági funkciókat adhatjuk meg és állíthatjuk be. Ezek már komolyabb hozzáértést igényelnek, ezért csak a már haladó szörfösöknek ajánljuk. Az eredeti beállítások a legtöbb esetben kellõ védelmet nyújtanak az illetéktelen behatolásokkal szemben és mindig figyelmeztetnek, ha valamilyen adat kerül ki az Internetre a mi gépünkrõl. A Security oldalon külön felhívjuk a figyelmet a Content Advisor beállításra. Itt szabhatjuk meg, jelszóval védetten, hogy milyen tartalmú Web oldalakhoz ne férjenek hozzá az Internet legfiatalabb használói. A Language, Nudity, Sex és Violence kategóriákba osztott "borzalmakat" egy öt fokozatú skála segítségével blokkolhatjuk. Érdemes kipróbálni, milyen fokú szûrést eredményeznek az egyes beállítások, arra azért vigyázzunk, hogy ne felejtsük el a megadott jelszót, mert ilyenkor mi is csak a böngészõ program ismételt telepítésével tudjuk felkeresni a gyermekeink elõl elzárt Web oldalakat.

A sorozat következõ részében sok-sok hasonló dologról lesz szó, csak egy másik browser, a Netscape Navigator szemszögébõl. Addig is mindenkinek javasoljuk, hogy nézze meg az Internet Explorer Help/Web Tutorial menüpontját. Ez tulajdonképpen egy URL hivatkozás és aktív Internet kapcsolat esetén elkalauzol bennünket a http://home.microsoft.com/tutorial/default.html dokumentumhoz, amely remek kiinduló pont, ha bensõségesebb kapcsolatba szeretnénk kerülni az információs szupersztráda grafikus felületével a World Wide Web-bel.