Bár eredetileg a hatékonyságra törekvő programozók által használt trükkök tartoztak a „lifehacking” kategóriájába, napjainkra már egész szubkultúra szerveződött a jelenség köré, amelynek tagjai az élet szinte minden területén igyekeznek olyan módszereket kitalálni, amelyekkel gyorsabban, vagy ügyesebben végezhetik el hétköznapi teendőiket.

Apró trükkök, amivel talán most sikerül megoldanom hogy a számlák be legyenek fizetve, az első nekifutásra zseniálisnak tűnő ötletek ne merüljenek a feladés homályába, a beszámolási határidők ne lebegjenek felettem , mint Attila kardja.

Maga a „life hack” kifejezés olyan hatékonyságot fokozó apró trükköket takar, amellyel eredetileg az IT-szakmában tevékenykedő programozók igyekeztek valamelyest tompítani az őket érő információ-zuhatagot és áttekinthetőbbé tenni azokat az adatokat, amelyekkel dolgozniuk kellett.

A Symantec nemrégen nyilvánosságra hozott jelentése szerint 2009 júniusa és 2010 júliusa között a legnépszerűbb alvilági eszköz az MPack volt. Ezt követte a NeoSploit és a Zeus. A három eszköz között az árak szempontjából jelentős eltérések mutatkoznak. Egyes weboldalakon már 40 dollárért hozzá lehet jutni egy-egy ilyen programhoz, azonban az sem ritka, hogy a Zeusért 8000 dollárt is elkérnek.

Bekövetkezett az, amitől már egy ideje számos biztonsági szakértő tartott.

Az Európai Parlament nemrég szigorúbb szabályokat szavazott meg a vállalati bürokrácia megállításáról, az elektromos és elektronikai hulladékok (WEEE) hatékonyabb összegyűjtése, újrahasznosítása és újrafelhasználása érdekében. A képviselők keményebb intézkedéseket javasoltak az e-hulladékok EU-n kívüli áramlásának megfékezésére is, melyek nem megfelelő kezelése kockázatot jelent az egészségre és környezetre egyaránt.

A 2003-as irányelv módosítását 580 igen, 37 nem és 22 tartózkodás mellett fogadta el az EP.  A törvénytervezetet Karl-Heinz Florenz (német néppárti képviselő) terjesztette elő, aki szerint "a hulladékainkat többé nem szórhatjuk szét.

A Bajor Tartományi Bûnügyi Hivatal (LKA) egy olyan szoftvert alkalmaz, amelyik 30 másodpercenként fotót készít a böngészõkrõl, majd az adatokat továbbítja a nyomozóknak.

A landshuti kerületi bíróság döntése szerint ugyan az LKA munkatársainak minden joguk megvolt ahhoz, hogy egy feltételezett drogkereskedõt egy trójai program segítségével figyeljenek meg, azonban a böngészõrõl mûködés közben 30 másodpercenként készített képernyõfotók és azok továbbítása már illegális volt.

Az elmúlt egy hónapban is folytatódott az Internet Explorer és a Firefox mélyrepülése, viszont a Google és az Apple böngészője erőre kapott. Az IE 9.0 és a Firefox 4.0 megjelenése ugyanakkor változtathat a helyzeten.

Az elmúlt egy hónap legnagyobb vesztese egyértelműen az IE, amelynek a piaci részesedése 56 százalékra csökkent. A második helyen a Firefox található 22,75 százalékkal, míg a Chrome megerősítette a harmadik helyét és a 10,70 százalékos adata biztató a közeljövőre nézve.

Jevgenyij Morozov fehérorosz kutató szerint az emberek hajlamosak túlbecsülni az internet erejét és a különböző folyamatokra gyakorolt befolyását. Nagyon fontos a Facebook és a Twitter, de azért sokkal hatékonyabb, ha a hadsereg átáll a felkelők oldalára.

Morozov tudósként, íróként és bloggerként, valamint a Stanford Egyetem Demokrácia Központjának kutatójaként régóta foglalkozik az internettel és annak a társadalomra gyakorolt hatásával. A Foreign Affairs nevű magazin munkatársaként is dolgozó szakember éveken át volt a Soros György által támogatott Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute) tanácsadója.

Az internet lehetséges alkalmazásainak egyike a virtuális kiállítás. Február 9-11. között mód nyílik megtekinteni ennek lehetőségeit a Virtuális Expon.

Elmondhatjuk, hogy a virtuális standok mindent tudnak, amit a hagyományos kiállítások standjai. A látogató írásban és élőszóban kérdezhet a kiállítóktól, de bemehet a zárt tárgyalókba is, ahol képpel és hanggal tud jelen lenni a tárgyalásokon.

Tudomány és szabályozás

Hogyan változik, hogyan kell változzon a tudományos tartalmak hozzáférhetősége az internet korában? Mi az a Creative Commons, a Science Commons, a nyílt archívum, a szabad hozzáférés? Milyen hatással lehet a tudományos kutatásra az adatszuverenitás? E kérdéseket tárgyalja a Mindentudás Egyetemének tudomány és szabályozás rovata.

A szabad szoftver licencek kialakulásának okai

Ez alkalommal az olvasó megismerheti a kulturális javakhoz szabad hozzáférést biztosító eszközök kialakulásának történetét.