www.biztonságportal.hu Dollármilliós károkat okozott a lekapcsolt Conficker-banda Kristóf Csaba 2011. június 24., 08:30 Az ukrán titkosszolgálat egy olyan bandát leplezett le, amely az elmúlt időszakban 72 millió dolláros kárt okozott a Conficker féreg terjesztésével. A Conficker féreg 2008 novemberében kezdte meg hódító útját, miután a Microsoft egy olyan sérülékenységről számolt be, amelyet a féreg készítői gyorsan ki tudtak használni a kártevőjük terjesztéséhez.

Egy újonnan alapított vállalkozás szerint találmányuk, egy a fotó elkészülte után is élességállításra képes fényképezőgép forradalmasítani fogja a fotográfia világát.

 

A Lytro tervei szerint még idén piacra dobják fényképezőgépüket, mely lehetővé teszi, hogy a felhasználók a fotók elkészülte után is megváltoztassák a fókuszpontot. Ennek módját évek óta aktívan kutatják az optika tudorai. Megvalósulásával a lencsék és a szenzorok nem egy megadott pontra fókuszálnak, hanem csak egyszerűen minden irányból begyűjtik a fényt és azt rögzítik, amit utána később a fotós tetszése szerint finomhangolhat.

Az történt, hogy az Origó főoldalán valamelyik reklám (pörgő-forgó, mozgó csoda, a hibajelzés szerint JS Caroussel) miatt a Mozilla Firefox4-ben letiltott három oldalt (Origó, IWIW, Freemail) a számítógépem védelme. Cseréltem böngészőt, Javát, Adobe Flash Playert, lefuttattam az ESET-et, a helyzet változatlan. Illetve az IWIW flah nélkül bejön, de a másik kettőt nem engedi. Néztem az ESET-et, nem tedd be semmit a karanténba. MIt lehet tenni ilyenkor?

A napokban zajlott le a világ első, egynapos IPV6 tesztje, az eredményeket csak most kezdik közölni. A fogadtatás vegyes…

 

Az IP-címek (és ezáltal az webcímek, azaz az URL-ek) előbb-utóbb elfogynak – ezt már jó előre mindenki tudta (mi is). Tavaly év végére már csak 5% cím maradt a még rendelkezésre álló készletből (részletesen itt), idén pedig már valóban elfogytak, kevesebb mint 0,5% van tartalékban.

 

A „World IPV6 Day” elnevezésű nagytesztre múlt héten került sor; a kísérletben olyan cégek vettek részt, mint a Google, a Yahoo vagy éppen a Facebook.

Itt egy rövid film arról, hogy képez szűrőburkokat nekünk a google az általunk keresett szavak, témák, kifejezések köré az általunk korábban megjelenített weboldalakhoz igazodva. De hova vezethet mindez? Nem lesz túl egysíkú az internetezésünk így?

 

 

Nézd meg a filmet

 

...a Facebook figyelte, hogy milyen linkekre kattintok, és észrevette, hogy
valóban, többet kattintottam a liberális barátaim linkjére, mint a
konzervatív barátaiméra. És anélkül, hogy engem megkérdezett volna, kihagyta
az utóbbiakat a látóteremből.

Hiába a vonzó küllemű, jól szerkesztett, tartalmas weboldal, nem sokat ér, ha a keresők, és így a felhasználók nem találják meg. Szerencsére kiforrott módszerek segítenek abban, hogy ne maradjon oldalunk láthatatlan az interneten.

 

Bár a vélemények megoszlanak a SEO-ról, a legtöbben azért használják. Aki nem optimalizál ugyanis, annak kisebb az esélye arra, hogy megtalálják a Google-lal. Ha pedig a keresőóriás nem adja ki a találatok között egy adott cég honlapját, akkor az a vállalkozás az interneten kereső potenciális ügyfelek jelentős hányadát elveszítheti.

Amber Case antropológus azt állítja, hogy a mobiltelefonok, az internet és a számítógépek miatt már most szuperemberek, kiborgok vagyunk. A szakember azt tanulmányozza, hogy a mindennapi technikák miként változtatják meg az életünket és miként válnak észrevétlenül a személyiségünk részévé.

 

Amber Case, a cyborganthropology.com létrehozója mindig úgy tartotta, hogy a technikához jobban ért, mint az emberekhez. Ennek ellenére szociológiát és antropológiát tanult, napjainkban pedig az emberek és a technika kapcsolatát kutatja.

Az, hogy a családtörténeti, családfakutatások számára ideális terep az internet, aligha meglepetés. Nálunk, Magyarországon is indultak ilyen kezdeményezések - például a Családfalu -, de mint ahogy errefelé gyakori, érdemi eredményeket nemigen tudtak felmutatni. Nem úgy az Egyesült Államokban.

 

Az amatőr családtörténet-kutatók igyekeznek kihasználni, hogy az olyan oldalakon, mint az Ancestry.com, a FamilyLink.com és a Geni.com, egyre több digitalizált információ áll rendelkezésre.

A C64 már örök klasszikus marad, aki lemaradt róla, az is bizonyára túlesett már többórás élménybeszámolón a család „idősebb” tagjaitól. Jöjjön egy kis online nosztalgiázás.

 

 

Hiába a fantasztikus felbontású, csillogó-villogó PC-s játékok, sokan visszasírják azokat a klasszikusokat, amelyeket valamikor a Commodore 64-eseken játszottak. Most itt a lehetőség az időutazásra: online, telepítés nélkül játszhatjuk a hajdani sikerjátékokat.