A Microsoftnak a Linux mellet mely a operációs rendszerként jelent konkurenciát, most meg kell küzdenie egy újabb konkurenssel. Igaz a Microsoftnak nem új keletû a helyzet, hiszen rengeteg office lehetõséget lehet találni, ami ingyenes az interneten. Viszont van egy újabb, és az eddiginél ha lehet mondani komolyabb kihívója. Az IBM elõ ált a Lotus Symphony nyilt forráskódú OpenOffice.org alapjaira épülõ és ingyenes szoftver csomaggal, mely mint a magán mind az üzleti szektorban megállja a helyét.

A hagyományos levelekben, névkártyákon is egyre gyakrabban megjelenik az e-mail cím, és a beérkezô levelek fejlécei mellett elektronikus telefonkönyvek is rendelkezésre állnak, bár ezek messze nem elégítik ki a hálózat kiterjedtsége, szolgáltatásai, és a felhasználók száma által indokolt igényeinket. Ilyen telefonkönyvek a whois, netfind, X.500, stb. Néhány hasznos White Pages cím ízelítôként:

E-mail:

Whois whois@whois.internic.net
HIX help@hix.com

WWW site-ok:

Netfind http://www.nova.edu/Inter-Links/netfind.html
Four11 http://www.four11.com
Lookup http://www.lookup.com
Infoplus http://www.infop.com/phone
InterNIC http://ds.internic.net
E-mail Book http://www.vpm.com/emailbook
Pobox http://www.pobox.com/p3
SIC http://www.sic.eunet.hu/email/email.shtml
HIX http://hal9000.elte.hu/hix/radir.html
KIKI http://www.hu.net/kiki

Az e-mail, vagy email, az angol electronic mail kifejezésbõl származik, ami ?elektronikus levél?-ként fordítható le. A neve utal az írás, illetve továbbítás módjára, amely teljes egészében elektronikus úton megy végbe. A hagyományos levéltovábbítást úgynevezett ccigaposta (angolul: snail mail) néven emlegetik internetes körökben. A mai e-mail rendszerek szinte kivétel nélkül az internetet használják közvetítõnek, és ezáltal az e-mail az internet használatának egyik legkedveltebb formája lett.

A Maniccum nevû féreg elsõsorban az MSN Messenger azonnali üzenetküldõ szolgáltatásain keresztül igyekszik megfertõzni a kiszemelt számítógépeket.

A Maniccum számos olyan funkcióval rendelkezik, amelyek segítséget nyújtanak a támadók számára, hogy a férget különbözõ parancsok révén IRC-n keresztül vezéreljék. A féreg révén hozzáférhetnek a fertõzött számítógépen tárolt fájlokhoz, HTTP szervert indíthatnak illetve szolgáltatásmegtagadási támadásokat (DoS) kezdeményezhetnek.

A problémák elkerülése érdekében a cég 2006-ban az MPP spamszûrõ mellett döntött, amely azóta is hatékonyan tartja távol a kéretlen leveleket. Az eredmény önmagáért beszél: az MPP egy év alatt fél milliárd spamtõl kímélte meg a felhasználókat, a szolgáltató ezért további két évig ezt a rendszert alkalmazza a spamek szûrésére.

A VIP Solutions Kft. immár öt éve biztosít ingyenes levelezõ szolgáltatást felhasználóinak, 2002-tõl az Index/VIPmail szolgáltatással, 2004-tõl pedig már a CitroMail levelezõ is elérhetõvé vált.

Alapvetõen Linux alatt három különbözõ dolgot végezhetünk egy fájllal, és mivel Linux alatt minden fájl, ez a három dolog elvileg hiánytalanul lefedi az összes, vincseszteren található adat kezelését:

• egy fájlt olvashatunk (read)
• egy fájlt írhatunk (write)
• egy fájlt futtathatunk (execute)

Amint látható, ez így viszonylag egyszerû is. Természetesen már rögtön felmerül több probléma, hiszen "valódi" fájl esetén még viszonylag közérthetõ dolog, hogy mit jelent a futtatás, de például könyvtárnál (mappánál) már kicsit furcsának tûnhet elsõre: könyvtár esetében a futtatási jog belépést jelent a könyvtárba.

Belsõ eszközök

Hangkártyák
Elég jól támogatva vannak kernelben, bár nem típus, hanem lapkakészlet alapján. Ám elõfordul, hogy egy újonnan piacra dobott kártya meghajtója még nem készült el, vagy már elkészült, de a rendszermagunk régi hozzá. Konkrét példa erre a Sound Blaster Live! 24 bites kártya, mely a 2.6.11-es rendszermagban megtalálható ALSA hangrendszer moduljaival mûködött elõször. Ha rendszerünk ennél korábbi verziót használ, akkor célszerû frissíteni, vagy külön ALSA hangrendszert felrakni hozzá, különben nem fog megszólalni.

A Microsoft termékek világában kezd megszokottá válni, hogy az operációs rendszer rendre felismeri és kezeli a újonnan beüzemelt hardvereinket, legyen szó belsõ, vagy külsõ eszközrõl. Persze ez nem volt mindig így, de egy dolog biztos volt régen és ma is: a megvásárolt eszközhöz biztosan kapunk valamilyen adathordozót, ahol meghajtó program(ok), használati útmutató, segédprogramok és egyebek kapnak helyet. Viszont ezek a meghajtók általában Microsoft rendszerekhez vannak készítve, illetve helyenként Machintos változat is lapul a dobozban.

Linux alatt egy "tökéletes" fa struktúrába van szervezve a teljes könyvtárszerkezet. Errõl korábban már ejtettünk szót, azonban nézzük mit is jelent valójában:

/
Mindennek az alapja a "/" jellel jelölt gyökérkönyvtár más néven root. Ez minden Linux alapja, ebbõl ágaztatható le a teljes szerkezet. Ha kilépünk a root könyvtárba (ezt a legegyszerûbb egyelõre, ha mc - midnight commander - segítségével tesszük. Ubuntuban alapból nincs, SuSE-ben pedig benne van.